A föld használatát, hasznosítását a föld tulajdonosa, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező a Földforgalmi törvényben meghatározott természetes és jogi személy javára engedheti át a törvényben felsorolt jogcímek valamelyikén, azaz haszonbérlet, szívességi földhasználat, továbbá rekreációs célú földhasználat, valamint erdőnek minősülő föld esetében a 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott jogcímen.

A föld használatát a törvényben meghatározott kivételekkel földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. A földművessé válás és a termelőszervezetté minősítés feltételekhez kötött, arra külön szabályok vonatkoznak.

Fontos szabály, hogy a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld használati jogosultságát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, és a használatba adó a földhasználó közeli hozzátartozója.

A földhasználati jogosultságot szerző félnek többek között vállalnia kell a földhasználati szerződésben, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
A földhasználatot a jogosult bizonyos esetekben valamely érvényes jogcímen átengedheti például a közeli hozzátartozója részére.
A földhasználat földhivatal általi bejegyzése érdekében a földhasználat szerződés sok esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához és a előhaszonbérletre jogosultak értesítése céljából hirdetményi közléshez kötött.

HASZONBÉRLET

A leggyakoribb földhasználati jogcím. A haszonbérleti szerződést határozott időtartamra, legalább egy gazdasági évre és legfeljebb húsz évre lehet kötni. Az erdő haszonbérletére külön szabályok vonatkoznak.

Előhaszonbérleti jog sorrendje:
Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbea adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg:

1. a volt haszonbérlő földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet;

2. az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

3. az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

4. az olyan földművest, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

5. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül;

6. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül;

7. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

A volt haszonbérlővel egy rangsorban további speciális kategóriába sorolható földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet illet meg előhaszonbérleti jog.
Előhaszonbérleti jog nem áll fenn bizonyos esetekben, így például közeli hozzátartozók közötti haszonbérlet, vagy tanya haszonbérlete esetén.

A haszonbér a felek megállapodása alapján pénzben vagy természetben (terményben) jár. A haszonbért időszakonként, utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. A kifizetése – bizonyos esetek kivételével – készpénz helyett banki átutalás útján vagy postautalvánnyal történhet.

A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő által tett, és a törvényben előírt kötelező nyilatkozatokat kell tartalmaznia. A szerződés – néhány kivételtől eltekintve – a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához és a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének hirdetményi közléséhez, ismertebb nevén kifüggesztéshez kötött.

Nem kell például az említett szerv jóváhagyása a családi mezőgazdasági társaság, és annak tagja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez, a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz, vagy ha a használatba adó és a földhasználó egymásnak közeli hozzátartozói.

Az alhaszonbérbe adásra kötött szerződés főszabály szerint semmis. Ez alól kivétel, hogy a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával az élőmunka-ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára alhaszonbérbe adhatja a föld használatát legfeljebb a földhaszonbérleti szerződés lejártáig.

2024. január 01-ével a földhasználatot érintően új szabályok léptek érvénybe, amelyek közül kiemelhető, hogy ahogy az elővásárlási jognál, úgy a haszonbérletnél is, a szerződés az előhaszonbérletre jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat.

2024. április 01-ével pedig hatályba lépnek a rizsteleppé minősítésre, a rizstelep működésére vonatkozó szabályok.

A földhasználattal kapcsolatos szabályok további részletes ismertetésére ehelyütt nincs lehetőség. A szerző a közzétett információk helyességéért, időszerűségéért és teljességéért felelősséget nem vállal.

Az adott konkrét ügyben keressen e-mailben vagy telefonon!