A földtulajdonszerzési jogosultság:

Magyarországon termőföld adásvétele vonatkozásában a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (rövidítve Földforgalmi törvény) rendelkezésit, valamint az ezt kiegészítő, a részletszabályokat tartalmazó 2013. évi CCXII. törvény (rövidítve Fétv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Erdő vásárlása esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény eltérő rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A kiindulópont tehát annak tisztázása, hogy az adott terület a törvény szerinti földnek minősül-e, és így kiterjednek-e rá az említett jogszabályok hatálya. A mező-, és erdőgazdasági föld annak fekvésétől függetlenül (belterület vagy külterület) az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett terület, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve

A földtulajdonszerzés alapvetően a földművesként való nyilvántartásba vételhez kötött. A törvény tételesen meghatározza a földművesként, jogi személy esetében a mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vétel eseteit. A regisztrációs eljárás a mezőgazdasági igazgatási szervnél kérelemre indul.

Belföldi természetes személy és tagállami állampolgár földművesként való regisztráció nélkül akkor szerezhet termőföldet, ha a már birtokában (például haszonbérletében) álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Ezt a szabályt közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházás és rekreációs célú földszerzés esetén nem kell alkalmazni.

A tulajdonszerzés feltételeként a vevő, szerző fél vonatkozásában a Földforgalmi törvény további követelményeket állapít meg, amely vállalások az adásvételi szerződés érvényességi feltételeit képezik. Így például a szerző félnek bizonyos esetek kivételével vállalnia kell, hogy az adott föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja. A szerző félnek nyilatkoznia kell arról is, hogy nincs a korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása.

A pályakezdő gazdálkodóra nézve a törvény további kötelezettségeket állapít meg.

Az elővásárlási jog sorrendje:

Föld vásárlás kapcsán a Földforgalmi törvény sorrendet állapít meg a vételi szándékkal rendelkezők részére, amely alapvető fontossággal bír az elővásárlási rangsorban való elhelyezkedésük szempontjából. A törvény elővásárlási jogra vonatkozó szabályai számos esetben változtak a jogszabály hatályba lépésétől kezdve, ezen rendelkezések legutóbb 2023. május 01-ével módosultak. Az eszerint hatályos állapot szerint az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:
1) A Magyar Állam
2) A tulajdonostárs (közös tulajdon esetén)
3) A földhasználó
4) A helyben lakó szomszéd
5) A kiemelt tevékenységet végző földműves
6) A többi helyben lakó
7) A 20 km-en belüli földműves

Elővásárlási jog nem minden esetben áll fenn: közeli hozzátartozók között kötött adásvétel esetén például nincs elővásárlási jogosultság.

Új, kedvezményes földvásárlási szabály, hogy amennyiben a földműves vevő a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra lévő településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkezik, és az adásvételt megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen szerzett földterületet – függetlenül attól, hogy tulajdonjoga a szerzéskor fennáll-e vagy sem – úgy a föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése vonatkozásában sem áll fenn elővásárlási jog, ha a megszerezni kívánt földterület szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban van nyilvántartva.

Ezekben az esetekben a szerződést nem kell hirdetményi úton közölni (kifüggeszteni) az elővásárlásra jogosultakkal, viszont annak érvényességéhez a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyása szükséges.

Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása:

Alapesetben, néhány kivételtől eltekintve az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött. Nem szükséges az illetékes földhivatali osztály jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez; az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez; a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához; a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához, történjen az ajándékozás vagy adásvétel jogcímén; továbbá a földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházásához; valamint további feltételekkel a telekalakítás keretében történő tulajdonszerzéshez.

A földhivatali osztály először egy előzetes vizsgálatot végez: a hozzá beérkezett föld adásvételi szerződést annak alaki és tartalmi kellékei alapján, valamint az ingatlan-, és más közhiteles nyilvántartásban szereplő adatai alapján megvizsgálja, majd dönt a jóváhagyás megtagadásáról, vagy a közzétételre való alkalmasságáról.

A hirdetményi közlésről a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik, a közlés elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül történik, a kifüggesztés határideje 30 nap. Az elővásárlásra jogosult az elfogadó nyilatkozatot a jegyzőnek személyesen kell átadnia, a jogosultnak a szerződést teljes egészében el kell fogadnia. Az elfogadó nyilatkozatot a kifüggesztés időtartama alatt lehet csak visszavonni.

Az elfogadó nyilatkozatra a törvény további tartalmi feltételeket határoz meg. A jegyző a határidő leteltét követően az iratokat megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely dönt a jóváhagyás megtagadásáról, vagy a jóváhagyásról. Az eljárásban a kormányhivatal megkeresi az agrárkamara területi szervét, vagyis a helyi földbizottságot a különböző szempontokon alapuló állásfoglalásának beszerzése végett.

A hatósági jóváhagyás megtagadásának eseteit a törvény határozza meg.

A föld átruházással kapcsolatos szabályok további részletes ismertetésére ehelyütt nincs lehetőség. A szerző a közzétett információk helyességéért, időszerűségéért és teljességéért felelősséget nem vállal.

Az adott konkrét kérdésben kérem keresse irodámat a honlapon megadott elérhetőségeken.